A Just Stop Oil mozgalom elnyomása után a tiltakozás új mélységekbe süllyedt
A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik transzparenseiket, előveszik a híres fényvisszaverő narancssárga mellényeiket, és feltöltik a hangosbeszélőiket — ez egy olyan rutin, amelyet már sokszor átéltek. Mindössze három évnyi levesdobálás, kukoricakeményítő festék fröcskölés és utak blokkolása után a klímaaktivisták csoportja az ország egyik legmegvetettebb kampányzővé vált. Szombaton számos aktivista várható London központjában, azonban ez a JSO gyűlés jelentősen eltér az eddigiektől. Először is, a létezése nem titok, másodszor pedig valószínűleg nem lesznek olyan tömeges zűrzavarok, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó tüntetésük. A JSO saját szavaival élve „felfüggeszti a fényvisszaverő mellényeket”, és véget vet civil engedetlenségi kampányának. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték a csatát, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politikává vált. A JSO tagjai azonban magánbeszélgetésekben elismerik, hogy a zavaró tüntetések ellen bevezetett szigorú új hatáskörök szinte lehetetlenné tették a hasonló csoportok működését.
Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója elmondta, hogy a szombati gyűlés „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, és megbíztunk egymásban” — mondta. A csoport nem az egyetlen, aki ünnepel. Sok autós, akit feltartottak, a művészetkedvelők, akik elborzadva figyelték a híres festmények támadásait, vagy a sport- és színházkedvelők, akiknek eseményeit megzavarták, szintén örömmel fogadják, hogy a JSO távozik. A rendőrség is könnyebbé válik, hiszen a JSO tüntetések felügyelete több ezer órányi rendőri időt és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Met Police szerint a csoport tüntetései majdnem 20 millió fontba kerültek.
A JSO vége azonban nagy kérdéseket is felvet, többek között hogy valóban ez lenne-e a zavaró klímaaktivizmus vége az Egyesült Királyságban, vagy ha a csoportok a föld alá kényszerülnek, akkor új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciók születhetnek. A klímaaktivizmus jövőjével kapcsolatos stratégiai kérdések is felmerülnek. Annak ellenére, hogy széleskörű nyilvános aggodalom övezi a bolygónk jövőjét, a közvélemény nagy része ellenséges lett a JSO-val szemben. Hogyan kerülheti el a klíma mozgalom, hogy megismételje ezt a helyzetet?
A JSO modellje kicsi, elkötelezett aktivistacsoportokat vonultatott fel, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy nyilvános felháborodást okozzanak. De szigorú belső szabályokkal működtek. Az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk — várniuk kellett, hogy letartóztassák őket. Olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönbüntetést kapott a M25 forgalmának megzavarására irányuló tervéért, számára a büntetés láthatósága kulcsfontosságú volt a nyilvánosság számára.
A rendőrség, amelyet a közvélemény dühítette fel, és a negatív médiakép is hajtotta, új hatalmakat követelt, hogy megakadályozza az „ökolúzerek”, ahogyan a Sun újság nevezte őket, és más tüntetők akcióit. A politikai döntéshozók figyelembe vették ezt a kérést. A legnagyobb változás a Rendőrség, Bűnözés, Büntetés és Bíróságok Törvénye volt 2022-ben, amely „szándékosan vagy gondatlanul közszolgáltatást zavaró” bűncselekménnyé nyilvánította. A közszolgáltatás zavarására vonatkozóan széleskörűen definiált cselekedetek — mint például „súlyos szorongás, súlyos bosszúság, súlyos kellemetlenség vagy súlyos környezetkárosítás” — most már potenciálisan súlyos bűncselekmények voltak.
Ez új jogi lehetőségeket is megnyitott a hatóságok számára: a szándékos közszolgáltatás zavarásának megtervezése is jelentős börtönbüntetést vonhatott maga után. A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kiterjesztette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésére, és új bűncselekményeket vezetett be, például „lezárva” tárgyakhoz kötődést, súlyos zűrzavart okozó alagútásást és jelentős infrastruktúrák zavarását.
A jogi változások drámai hatással voltak a JSO-ra és a hasonló csoportokra. A fellebbviteli bíróság elfogadta, hogy a vádlottak „hiedelme és motivációja” túl távoli ahhoz, hogy jogi mentséget jelentsen a tulajdon rongálásáért. Ez azt jelentette, hogy a vádlottak már nem érvelhettek a zsűrik előtt azzal, hogy cselekedeteik jogszerűségét a klímaváltozás fenyegetése indokolja. A bíróságok előtt most már csak az volt a kérdés, hogy a vádlottak elkövették-e a felrótt cselekményeket, nem pedig az, hogy miért tették azt.
A JSO tagja, Sarah Lunnon elmondta, hogy sok embert börtönbe zártak, és súlyos büntetéseket kaptak. David Spencer, egy volt rendőr, aki ma a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi vezetője, úgy véli, hogy a törvény eddig túlságosan kedvezett a zavaró tüntetéseken részt vevő embereknek, figyelmen kívül hagyva mások jogait. A Liberty emberi jogi szervezet azonban másképp látja a helyzetet, és úgy véli, hogy a jogi változások támadást jelentenek a demokrácia ellen.
A klímaaktivisták közül néhányan úgy döntöttek, hogy ideje elhagyni a mozgalom régóta fennálló felelősségvállalási elvét. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosítótársaságok irodáiban: ablakokat törtek be, festékeket fröcsköltek, és januárban optikai kommunikációs kábeleket támadtak meg. Az egyik szervezőjükkel üzenetküldő alkalmazáson beszélgettem, aki azt mondta, hogy a jogi változások miatt a hagyományos, felelős tüntetések fenntartása már nem lehetséges. „Lehetetlen lenne hatékony kampányt fenntartani, ha az emberek évekre börtönbe kerülnének egyetlen akció után” — mondta a szóvivő. „Az aktivisták kényszerhelyzetbe kerültek, ahol a föld alá kell bújniuk.”
Nem ez az első alkalom, hogy a tüntet
Ezeket is érdemes megnézni
Üres polcok az M&S boltjaiban a kibertámadás után
Tűzvészek pusztítása az Egyesült Királyságban 2025-ben már rekordot döntött
