Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítenek a gázai segélyezésben, a ENSZ aggodalmával néz szembe
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a palesztinok humanitárius segélyezésére a Gázai övezetben, amely magáncégek közreműködésével valósulna meg, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nyilatkozatában elmondta, hogy biztonsági vállalatok által védett „elosztóközpontok” élelmiszert és egyéb szükségleteket biztosítanak majd kezdetben több mint egymillió ember számára, hogy megakadályozzák a Hamászt abban, hogy ellopja a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt a segélyek eljuttatásában vagy elosztásában, de az izraeli erők biztosítják az elosztóközpontok körüli terület védelmét.
A tervezett segélyezési rendszer körüli viták közepette az ENSZ ügynökségei kijelentették, hogy nem fognak együttműködni, mivel úgy vélik, hogy a rendszer „fegyverré” alakítja a segélyt. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem vesznek részt olyan erőfeszítésekben, amelyek ellentétesek az alapelveikkel. A gázai humanitárius válság már régóta fennáll, mivel Izrael március eleje óta blokád alá helyezte a területet, megakadályozva ezzel az élelmiszer, menedékhelyek, gyógyszerek és üzemanyag bejutását. Az OCHA szerint a gázai közösségi konyhák egyharmadát kénytelenek voltak bezárni az élelmiszer- és üzemanyaghíján, ami súlyosbította a válságot.
Az élelmiszerárak is az egekbe szöktek, egy 25 kg-os lisztes zsák ára például 415 dollárra emelkedett Gázai városban, ami harmincszoros növekedést jelentett február végéhez képest. Huckabee a jeruzsálemi újságíróknak elmondta, hogy Donald Trump amerikai elnök sürgős ügyként tekint a gázai segélyezésre, és a csapata arra van megbízva, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a segély a lehető leggyorsabban eljusson az emberekhez. Izrael és az Egyesült Államok azt állítja, hogy a Hamász elrabolja a segélyt, ami a nagykövet szerint eddig is gyakori jelenség volt.
A Trump-kormányzat a közelgő elnöki látogatásra készül a gazdag arab öbölországokban, amelyek potenciális támogatókként léphetnek fel az új segélykezdeményezés mögött. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a segélyezés nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt. A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) nevű újonnan bejegyzett szervezet, amelyet a segélyezés céljából alapítottak, négy elosztóhelyszín felállítását ígéri, kezdetben 1,2 millió ember számára tervezve élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat biztosítani. A dokumentum szerint a cél az, hogy végül minden gázai lakoshoz eljuttassák a segítséget.
Nem adtak részletes információt arról, hogy a segélymechanizmus hogyan fog működni a gyakorlatban, és a GHF alapítvány vezetőségében olyan nevek szerepelnek, mint a World Central Kitchen korábbi vezérigazgatója és David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának volt vezetője, bár az ő részvétele még nem megerősített. A Gázai háború október 7-én kezdődött, amikor a Hamász támadásokat indított Izrael déli része ellen, aminek következtében körülbelül 1,200 ember vesztette életét, és több mint 250 ember túszul esett.
Az izraeli katonai műveletek során a gázai egészségügyi minisztérium adatai szerint több mint 52,700 ember, főként nők, gyermekek és idősek haltak meg. Izrael biztonsági kabinetje a legutóbbi időszakban egy fokozott katonai offenzívát hagyott jóvá, amely a lakosság délre történő erőszakos áthelyezését, az egész terület tartós elfoglalását és a segélyek ellenőrzését is magában foglalja. Ez a lépés széleskörű nemzetközi elítélésre talál, mivel sok ország hangsúlyozza, hogy Izraelnek a nemzetközi jog értelmében kötelezően biztosítania kell a humanitárius segély akadálytalan átjutását.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ENSZ és más segélyszervezetek jelenleg tonnányi segélyt halmoztak fel Gáza határainál, készen arra, hogy belépjenek, ha Izrael engedélyezi. A menekültek helyzete egyre kilátástalanabb, és a humanitárius válság kiterjedése miatt egyre növekvő éhínségveszély fenyeget. Az emberek kétségbeesetten várják a segélyszállítmányokat, miközben a legnagyobb szükségben lévő közösségek a legkevésbé tudnak hozzáférni a megsegítéshez.
