Fedezd fel az Északi-sark titkos archívumát, ahol a világ remekművei rejtőznek

A sarkkör fölött, a Svalbard szigetcsoport található, körülbelül félúton Norvégia szárazföldje és az Északi-sark között. Ez a fagyott, hegyvidéki és távoli terület otthont ad több száz jegesmedvének és néhány ritka településnek. Az egyik ilyen település Longyearbyen, amely a világ legészakibb városa. A település közelében egy leállított szénbányában található az Északi Sark Archívum (AWA), amely egy földalatti adatarchívumként működik. Az ügyfelek fizetnek azért, hogy adataikat filmre rögzítsék, és ezeket a titkos helyen tárolják, potenciálisan akár több száz éven keresztül is. Rune Bjerkestrand, az archívum alapítója így fogalmazott: „Ez a hely biztosítja, hogy az információk túléljék a technológiai elavulást, az időt és az öregedést. Ez a küldetésünk.”

Az archívumba vezető úton, amely sötét folyosókon halad át, régi sínpárokon érkezünk meg egy fém ajtóhoz. Bent a földalatti tárolóban egy szállítókonténer áll, tele ezüst csomagokkal, amelyek mindegyike filmtekercseket tartalmaz, ezeken tárolják az adatokat. Bjerkestrand elmondása szerint: „Ez sok emlék, sok örökség. Itt digitális műalkotások, irodalom, zene, mozgóképek és még sok minden más található.” Az archívum nyolc évvel ezelőtti megnyitása óta több mint 100 különféle adatletételt fogadtak el intézményektől, cégektől és magánszemélyektől több mint 30 országból. Az archívumban található digitális tárgyak között szerepel a Taj Mahal 3D-s modellje, a Vatikáni Könyvtár ősi kéziratainak töredékei, a Földről készült űrfelvételek, és Edvard Munch híres festménye, a Sikoly is.

Az AWA kereskedelmi vállalkozásként működik, és a norvég Piql adatmegőrző cég technológiájára támaszkodik, amelynek vezetője szintén Bjerkestrand. Az archívumot a Global Seed Vault inspirálta, amely egy közeli magbank, ahol a növényfajok a természeti vagy ember által okozott katasztrófák után helyreállíthatók. „Ma sok kockázat fenyegeti az információkat és az adatokat,” mondta Bjerkestrand. „Itt van a terrorizmus, a háborúk, a kibertámadók.” Svalbard tökéletes helynek bizonyul egy biztonságos adatmegőrző létesítmény számára. „Nagyon messze van mindentől! Messze a háborúktól, válságoktól, terrorizmustól, katasztrófáktól. Mi lehetne biztonságosabb?”

A föld alatt sötét, száraz és hűvös van, a hőmérséklet egész évben fagypont alatt marad, ami ideális körülményeket biztosít a filmek több évszázadon át tartó megőrzésére. Bjerkestrand szerint, ha a globális felmelegedés következtében a vastag sarkvidéki permafroszt megolvadna, az archívum még így is képes lenne megőrizni tartalmát. A kamra hátsó részében egy másik nagy fém doboz található, amely a GitHub Code Vaultot tartalmazza. Ez a szoftverfejlesztő itt százakat archivált az open-source kódok közül, amelyek a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapkövei. Az itt tárolt adatok között szerepelnek programozási nyelvek, mesterséges intelligencia eszközök és minden aktív nyilvános tároló, amelyet a 150 millió felhasználójuk ír.

„Hihetetlenül fontos az emberiség számára, hogy biztosítsuk a szoftver jövőjét, hiszen ez már életünk elengedhetetlen részévé vált,” mondja a GitHub operatív igazgatója, Kyle Daigle. A cég különféle hosszú távú tárolási megoldásokat kutatott, és kihívásokkal szembesült. „Néhány meglévő mechanizmusunk hosszú ideig tárolható, de technológia szükséges ahhoz, hogy elolvassuk őket.” A Piql központjában, Dél-Norvégiában az adatfájlokat fényérzékeny filmre kódolják. „Az adatok bitek és byte-ok sorozata,” magyarázza Alexey Mantsev, a cég vezető termékfejlesztője, miközben a film egy orsón futott az ujjai között. „A kliensek adataiból érkező bitek sorozatát képekké alakítjuk. Minden kép körülbelül nyolcmillió pixelt tartalmaz.”

Az adatok hosszú távú tárolásának egyik kulcskérdése az, hogy az emberek megértik-e, mi lett megőrizve, és hogyan lehet azt visszanyerni évszázadok múlva. A Piql ezen is gondolkodott, ezért egy útmutatót is nyomtattak a filmre, amely nagyítható és optikailag olvasható. Mivel a világon naponta több adat keletkezik, mint valaha, a szakértők régóta figyelmeztetnek egy potenciális „digitális sötétkorra”, amely akkor következhet be, ha a technológiai fejlődés elavulttá teszi a korábbi szoftvereket és hardvereket. Ez azt jelentheti, hogy a jelenlegi fájlok és formátumok hasonló sorsra juthatnak, mint a múlt floppy lemezei és DVD-meghajtói.

A világ számos cége kínál hosszú távú adatmegőrzést. A legelterjedtebb forma a mágneses szalagok LTO (Linear Tape Open) típusa, de az újabb innovációk ígéretesek az információk megőrzésének forradalmasításában. Például a Microsoft Silica projektje 2 mm vastag üveglapokat fejlesztett ki, amelyekre hatalmas lézerekkel adatdarabokat transferálnak. Emellett a Southamptoni Egyetem tudósai egy úgynevezett 5D memóriakristályt hoztak létre, amely a humán genom rekordját mentette el. Ez is a Memory of Mankind tárolóban található, amely egy másik titkos hely, amely történelmi dokumentumokat őriz egy sóbányában Ausztriában. Az Északi Sark Archívum évente három alkalommal fogad adatletételt, és amikor a BBC látogatott, a legfrissebb filmtekercsek között szerepeltek veszélyeztetett nyelvek felvételei és Chopin zeneszerző kéziratai. Christian Clauwers, aki a tengerszint-emelkedés által fenyegetett Csendes-óceáni szigeteket dokumentálja, szintén hozzátette munkáit. „Felvételeket és fotókat helyeztem el, amelyek a Marshall-szigetek vizuális tanúi,” mondta. „A sziget legmagasabb pontja három méter, és óriási hatással van rájuk az éghajlatváltozás.” A Jaguar Daimler Heritage Trust örökségi gyűjteményeinek vezetője, Joanne Shortland archivátor is elmondta: „Valóban alázatos és szürreális volt,” miután történelmi autómodellek rajzait és fényképeit helyezte el. „Olyan formátumaim vannak, amelyek elavulóban vannak. Folyamatosan változtatni kell a fájlformátumot, hogy biztosítsuk, hogy 20 vagy 30 év múlva is elérhetők legyenek. A digitális világ rengeteg problémával küzd.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vnyn17p57o