Kanada csatlakozása Trump védelmi rendszeréhez a napirenden
Mark Carney, Kanada miniszterelnöke, nemrégiben bejelentette, hogy „magas szintű” tárgyalások folynak az Egyesült Államokkal a tervezett „Golden Dome” rakétavédelmi rendszerhez való csatlakozásról, amelynek célja a jövőbeli fenyegetések elleni védekezés. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kedden ismertette ezt az új rakétavédelmi programot, amelynek kezdeti költsége 25 milliárd dollár (kb. 18,7 milliárd font). Trump elmondta, hogy Kanada érdeklődik a projekt iránt, ami újabb lépést jelenthet a két ország közötti védelmi együttműködésben.
Carney a szerdai sajtótájékoztatón, amikor egy újságíró a kabinetülés utáni kérdésével a katonai projekthez való csatlakozásról és a költségekről érdeklődött, megjegyezte, hogy „nem fogok árat mondani” ebben a szakaszban. Hozzátette, hogy Kanada képes lehet a Golden Dome befejezésére befektetésekkel és partnerségekkel, de a pontos részletek még nem tisztázottak. „Ezek katonai döntések, és ennek megfelelően fogjuk értékelni” – mondta Carney, ezzel hangsúlyozva, hogy a döntéshozatal komoly mérlegelést igényel.
Kanada nyitottsága a Golden Dome rendszerhez való csatlakozásra egybeesik a két ország közötti kereskedelmi és biztonsági tárgyalásokkal, különösen azután, hogy Trump súlyos tarifákkal fenyegette meg Kanadát, és azt állította, hogy az ország jobban járna, ha az Egyesült Államok állama lenne. Ez a kijelentés nemcsak a politikai diskurzusokat, hanem a kanadai nemzeti büszkeséget is felélénkítette, amely hozzájárult Carney liberális kormányának történelmi választási győzelméhez.
Audrey Champoux, Carney szóvivője, korábban megerősítette, hogy tárgyalások folynak az ügyben. „A kanadai nép erős mandátumot adott a miniszterelnöknek, hogy egy átfogó új biztonsági és gazdasági kapcsolatot tárgyaljon az Egyesült Államokkal” – mondta. „Ennek érdekében a miniszterelnök és miniszterei széleskörű és konstruktív megbeszéléseket folytatnak amerikai kollégáikkal, amelyek természetesen magukban foglalják a Norad megerősítését és a Golden Dome-hoz hasonló kezdeményezéseket.”
Kedden Trump kijelentette, hogy Kanada kifejezte érdeklődését a Golden Dome részvételére. „Beszélni fogunk velük” – mondta Trump, hozzátéve, hogy Kanada is szeretné, ha védelemben részesülnének. Az elnök azt is megemlítette, hogy a Golden Dome rakétavédelmi program működőképes lesz hivatali ideje végére, és ennek költsége 175 milliárd dollárra rúg. Fontos megjegyezni, hogy a pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint a végső ár akár 542 milliárd dollár is lehet 20 év alatt, csak a rendszer űr-alapú részeire vonatkozóan.
Kanada és az Egyesült Államok már régóta együttműködik a Norad keretein belül, amely a légiközlekedési és tengeri megfigyelés, figyelmeztetés és védelem feladatát látja el, és képes észlelni és megsemmisíteni a cirkáló rakétákat. A Norad 1958 óta működik, és az utóbbi években mindkét ország a modernizálásáról folytatott tárgyalásokat. Trump elmondta, hogy a Golden Dome célja a egyre kifinomultabb légi fegyverek, például hiperszonikus rakéták elleni védekezés, és hogy a rendszer űr-alapú érzékelőket és elfogókat is tartalmazna. Kiemelte, hogy a rendszer képes lesz akár a világ másik oldaláról indított rakéták, vagy a világűrből indított rakéták elfogására is.
Bár a javasolt Golden Dome rendszer ígéretesnek tűnik, a szakértők kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok képes lenne-e egy hasonlóan átfogó védelmi rendszert létrehozni, figyelembe véve a nagyobb földterületet. Shashank Joshi, az Economist védelmi szerkesztője a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Golden Dome működésének egyik módja lehetne, hogy több ezer műhold segítségével észlelik és követik a rakétákat, majd az űrben elhelyezett elfogók lőnének a rakétákra, amikor azok kilővésre kerülnek. Joshi szerint a Pentagon komolyan fogja venni a tervet, de nem reális azt gondolni, hogy ez a Trump-adminisztráció ideje alatt megvalósul.
A Golden Dome koncepciója tehát nemcsak a katonai együttműködés szempontjából lehet jelentős, hanem a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok alakulására is komoly hatással lehet. A következő hetekben és hónapokban a tárgyalások alakulása és az ezzel járó döntések további izgalmakat hozhatnak a két ország közötti viszonyban.
