Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből?
A tudósok szerint a tenger vízének színében tapasztalható apró eltérések lehetővé teszik számukra, hogy a térségből, az űrből számolják meg a kritikus fontosságú antarktiszi tengeri élőlényeket, különösen az apró, de rendkívül fontos antarktiszi krilleket. Ezek az élőlények csupán néhány centiméter hosszúak, mégis a bolygónk egyik legszámtalanabb és legfontosabb állatai közé tartoznak. A tengeri vadon élő állatok, mint például bálnák, pingvinek, fókák és tengeri madarak mind táplálkoznak ezekből az apró lényekből. Azonban a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet ezekre az állatokra, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a krillek monitorozására.
Rod Downie, a WWF-UK (World Wildlife Fund) fő sarkvidéki tanácsadója elmondta, hogy az antarktiszi krillek a Déli-óceán szuperhősei. „Ezek a kis, el nem ismert hősök fenntartják a hihetetlen tengeri életet, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket” – tette hozzá. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói egy új módszert fejlesztenek ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tenger vízének fényelnyelési eltéréseiben rejlik, amely attól függ, hogy mennyi krill úszik a vízben. Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrég tért vissza Antarktiszról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és megmérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Aztán hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” Ez a krill sűrűségének és a víz színének kapcsolatának elemzése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációról, így figyelemmel kísérhetik a krill állományt az űrből.
A krillek táplálékot jelentenek a bolygó legnagyobb állatai számára, beleértve az óriás bálnákat is, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszon táplálkozzanak. Emellett a krill a tenger egészségének alapját képezi, egyfajta erényes körforgásban: a bálnák krillet esznek, a krillek pedig mikroszkopikus növényeket fogyasztanak, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek szén-dioxidot nyelnek el, miközben növekednek. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a klímabarát tengeri növényeket. Azonban ahogy a globális felmelegedés miatt emelkedik az óceán hőmérséklete, a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a ciklus megzavarodhat, és a krillek sebezhetővé válhatnak.
Downie úr hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van a halászat jobb kezelésére és a krill élőhelyek védelmére egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. „Ez a projekt új eszközként szolgálhat, amely segíthet a krill e létfontosságú fajának megfigyelésében és védelmében.” A kutatók reményei szerint a műholdas technológia fejlődése révén sokkal hatékonyabban tudják majd nyomon követni a krill állományokat, ezzel hozzájárulva a tengeri ökoszisztémák védelméhez és fenntarthatóságához. Az antarktiszi krillek megóvása nemcsak a helyi ökoszisztémák, hanem a globális éghajlati rendszer szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen a tengeri élőlények közötti tápláléklánc megőrzése elengedhetetlen a bolygó egészségének megőrzéséhez.
