Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből?
A tudósok új kutatásokat folytatnak, amelyek célja, hogy a tengervíz színének finom eltéréseiből következtessenek a sarkvidéki tengeri élőlények számosságára, egészen a világűrből. Különösen az antarktiszi krill, egy apró, mindössze néhány hüvelyk hosszú élőlény, kerül a középpontba, amely a Föld egyik legnagyobb mennyiségben előforduló és legfontosabb állatfaja. Ezek az apró lények nem csupán önállóan léteznek, hanem az óceán élővilágának alapját képezik; a bálnák, pingvinek, fóka- és tengeri madarak mind táplálkoznak velük. Azonban a kutatók aggodalmukat fejezik ki a fenntarthatatlan halászat és a klímaváltozás miatt, amelyek káros hatással lehetnek a krillpopulációra. Rod Downie, a WWF-UK vadon élő állatokat védő szervezet sarkvidéki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse, mivel rendkívül fontos szerepet játszanak az óceán ökoszisztémájában, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket.
A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói közösen dolgoznak ki egy új módszert, amely lehetővé teszi a műholdak használatát a krill mennyiségének meghatározására Antarktisz körüli vizekben. A kutatás kulcsa a tengervíz fényelnyelésének finom eltéréseiben rejlik, amely az élőlények számától függ. Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója, aki nemrégiben tért vissza Antarktiszról, ahol krilleket gyűjtött, hogy mérje ezt a hatást, elmondta, hogy a folyamat a tengervízzel kezdődik, majd egy krill hozzáadásával és a fényelnyelés mérésével folytatódik. Minden egyes újabb krill hozzáadása után újabb méréseket végeznek, hogy pontosan megértsék, miként változik a víz színe a krill sűrűségének függvényében. A kutatók szerint ez a módszer lehetővé teszi, hogy a műholdak segítségével pillanatfelvételeket készítsenek a krillpopulációról, így a világűrből tudják nyomon követni a számukat.
A krill az óceán legnagyobb állatainak, például a hatalmas bálnáknak az alapélelme, amelyek évente több ezer kilométert vándorolnak Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. A krill nemcsak az óceán élővilágának alapját képezi, hanem része egy egészséges óceáni ökoszisztémának is. Az óceáni táplálékláncban a bálnák krillt esznek, a krill pedig mikroszkopikus algákat táplál, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el, csökkentve ezzel a globális felmelegedést. A bálnák ürüléke pedig tápanyagot biztosít a tengeri növények számára, így létrejön egy körforgás, amely fenntartja az óceán egészségét. Azonban a globális felmelegedés következtében emelkedő óceáni hőmérsékletek aggodalomra adnak okot a kutatók körében, mivel ez a körforgás megszakadhat, és a krill populációja veszélybe kerülhet.
Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van a halászat jobb kezelésére és a krill élőhelyeinek védelmére egy tengeri védett területek hálózatán belül. Az új kutatás eredményeként kialakuló módszer segíthet a krill populáció nyomon követésében, amely elengedhetetlen a faj megóvása érdekében. A krill védelme nem csupán a faj fennmaradását biztosítja, hanem a tengeri ökoszisztéma egészének megóvását is szolgálja, ami a jövőben elengedhetetlen feladat lesz a tudósok és a környezetvédők számára.
