Reeves: Gulf-megállapodás következik az EU kereskedelmi megállapodás után
Rachel Reeves, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere, a BBC-nek nyilatkozva bejelentette, hogy az ország kereskedelmi megállapodást kíván kötni a Perzsa-öböl államaival, beleértve Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Katarot. Reeves hangsúlyozta, hogy a brit kereskedelem jelenlegi helyzete kedvezőbb, mint bármely más országé a világon, különösen a közelmúltban aláírt jelentős kereskedelmi megállapodások, például India, az Egyesült Államok és az EU kapcsán. A miniszter asszony véleménye szerint a szorosabb kereskedelmi kapcsolatok elősegíthetik az Egyesült Királyság gazdasági növekedésének előrejelzéseit.
Bár a kormány optimistán tekint a jövőbe, a politikai ellenfelek máris bírálják a kormányt bizonyos engedmények miatt, amelyeket a kereskedelmi megállapodásokért cserébe ajánlott fel. Április elején a kormány bejelentette, hogy folytatja a tárgyalásokat a Perzsa-öböl államaival, amelyeket a korábbi konzervatív kormány indított el. A célok között szerepel az Egyesült Királyság élelmiszer- és italexportjának, megújuló energiaforrásainak és gyártásának növelése, valamint a külföldi befektetések vonzása.
Bár a kormány célja, hogy kereskedelmi megállapodást kössön a Perzsa-öböl államaival, ez politikailag vitatott lehet, figyelembe véve ezen országok emberi jogi helyzetét. Reeves ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság nem tervezi a kereskedelmi tárgyalások megkezdését Kínával, amely szintén hasonló aggályokat vethet fel. A BBC-nek tett nyilatkozatában a miniszter asszony a legutóbbi EU-val kötött kereskedelmi megállapodás bejelentése után beszélt, amelyet az ellenzéki pártok kritikával illettek. A konzervatív párt vezetője, Kemi Badenoch úgy véli, hogy az EU-val kötött legújabb megállapodás „visszalépést” jelentett, míg Nigel Farage, a Reform Párt vezetője a közösségi médiában azt állította, hogy a Munkáspárt „eladta” a halászati ipart.
A liberális demokraták vezetője, Sir Ed Davey üdvözölte az EU-s megállapodást, mint egy „üdvözlendő lépést”, ugyanakkor arra szólította fel a kormányt, hogy tovább lépjen, és állapodjon meg egy vámunióról. Az EU-val kötött megállapodás, amely a halászatra, kereskedelemre, védelemre és energiára is kiterjed, a legnagyobb megállapodás a felek között az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése óta, amely 2020-ban a Brexit népszavazás nyomán történt.
A megállapodásra gyorsan került sor, miután az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodást kötött Indiával is, amely megkönnyíti a brit cégek whisky, autók és más termékek exportját az indiai piacra, valamint csökkenti az indiai ruházati és lábbeli termékek vámját. A kormány emellett egy megállapodást is elért Donald Trump amerikai elnökkel, amely csökkenti a két ország közötti kereskedelemben alkalmazott vámokat.
Reeves a BBC-nek kifejtette, hogy a brit gazdasági növekedés előrejelzése várhatóan javulni fog a három kereskedelmi megállapodás eredményeként. A kormány hivatalos előrejelző testülete a következő őszi költségvetés keretében értékeli majd a gazdaságot, figyelembe véve az év első három hónapjában tapasztalt vártnál erősebb növekedést és a javuló kereskedelmi kapcsolatokat. „A növekedésünket 1%-ra becsüljük erre az évre, míg az első negyedévben 0,7%-os növekedést mértünk, és figyelembe fogják venni a megkötött új kereskedelmi megállapodásokat” – mondta Reeves.
A kormányzat által elért „újraindítás” az EU-val csupán néhány, a Brexit következtében bevezetett kereskedelmi akadályt távolít el, ezért a növekedés várhatóan kevesebb mint fél százalékkal fog emelkedni. A közgazdászok szerint a gazdasági előnyök még inkább növekedhetnének, ha az Egyesült Királyság újra csatlakozna az egységes piachoz és a vámunióhoz, valamint engedné a szabad mozgást, de ezek a kormány által „vörös vonalaknak” nevezett határok, amelyeket nem kívánnak átlépni.
A növekvő gazdasági növekedés általában azt jelenti, hogy az emberek kicsit többet keresnek, többet költhetnek, és több munkahely jön létre a vállalkozások befektetései révén. Ugyanakkor ez nagyobb mozgásteret ad a pénzügyminiszternek a költségek, az adózások emelése, vagy a kiadások csökkentése terén. Azonban a január és március közötti erős növekedés nem várható, hogy tartós legyen, részben az amerikai vámtarifák globális növekedésre gyakorolt hatása miatt.
Nick Thomas-Symonds, az EU-val kapcsolatos minisztérium vezetője elmondta, hogy az üzleti szervezetek és a cégek, a védelemtől a szupermarketekig, üdvözölték a megállapodást, mert az „gazdaságilag előnyös lesz az ország minden részén”. Ugyanakkor elismerte, hogy a kormány ambícióinak nem minden eleme valósult meg, például a zenészek, előadók, könyvelők és jogászok EU-n belüli munkavégzésének megkönnyítése érdekében szükséges új szabályok megalkotása.
Priti Patel, az ellenzéki külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „támogatja a költségek és a bürokrácia csökkentését”, de bírálta a megállapodás „részletességének hiányát”. A BBC Today Program műsorában arra a kérdésre, hogy miért nem folytatta a korábbi konzervatív kormány korábban az EU-val való új megállapodás keresését, Patel elmondta, hogy az eredeti Brexit megállapodás mindig is „átmeneti” jellegű volt. „Mindannyian tudtuk, hogy vissza fogunk térni, és további tárgyalásokat fogunk folytatni” – tette hozzá.
A kormány, úgy tűnik, az EU-t, az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi partnerét tartotta szem előtt az Egyesült Államokkal és Indiával folytatott tárgyalásai során. Az EU-val kötött megállapodás részeként, a jelenlegi halászati szabályok meghosszabbításáért cserébe csökkentették a brit élelmiszerexportok ellenőrzéseit. Reeves kijelentette, hogy a brit tisztségviselők világossá tették a Trump-adminisztráció és India számára, hogy az élelmiszerstandardok nem képezik a tárgyalások részét.
„Meghosszabbítottuk a behozatali kvótát az Egyesült Államokból származó marhahúsra, mindez a magas színvonalú standardok mellett történt, amelyekre büszkék vagyunk, részben azért, mert a
