Svéd város bírságot kapott a környezetvédelmi célok elmulasztása miatt

Gothenburg, Svédország második legnagyobb városa, kiemeli környezetvédelmi elkötelezettségét azzal, hogy folytatja a fenntarthatóságra épülő pénzügyi intézkedéseit. 2022-ben Gothenburg városa lett az első helyi önkormányzat a világon, amely „fenntarthatósági kölcsön” (SLL) felvételére lépett, amely egy olyan finanszírozási forma, amely egy megállapodás alapján éves környezeti és szociális javulásokhoz kötődik, a kölcsön felvevője és a bankok között. A város négy fő célterülete a megújuló energia kizárólagos forrássá tétele a városi hőtermelésben, az önkormányzati járműflotta villamosítása, az önkormányzati tulajdonú épületek, például kórházak és iskolák energiafogyasztásának csökkentése, valamint a város legszegényebb kerületeinek fejlesztése.

A városnak évente megállapított javulási szinteket kell elérnie ezeken a területeken, és minden egyes cél elérésével évente 0,1%-os kedvezményt kap a kölcsön díjából, ami körülbelül 100,000 koronát jelent, azaz 10,500 dollárt vagy 8,000 fontot. Ha azonban a célok közül bármelyiket egy bizonyos mértékben nem teljesíti, akkor ugyanakkora összegű bírságot kell fizetnie. 2022-ben és 2023-ban Gothenburg elkerülte a pénzügyi büntetést, ám a 2024-re vonatkozó legfrissebb adatok szerint nem tudta teljesíteni a megújuló energiaforrásokra való átállás célját, így 150,000 koronás büntetést kap. Ezt azonban kiegyenlíti az a kedvezmény, amelyet az energiafogyasztás és a szociális fejlesztések javulásáért kap. Az önkormányzati járművek villamosítása terén bár a város nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat, a hiány mértéke nem volt elegendő ahhoz, hogy bírságot kapjon.

Fredrik Block, Gothenburg városának portfóliókezelője hangsúlyozza, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasra kell tűzni a célokat, hogy az egész szervezet törekedjen arra, hogy elérje azokat. Nem haladunk olyan gyorsan, ahogy vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk továbbra is az, hogy 2030-ra közel karbonsemlegesek legyünk.” Block elmondása szerint nem elsősorban a pénzért teszik ezt, hanem hogy bemutassák a város fontos munkáját és az évente elért fejlődést. „Azt szeretnénk megmutatni a világnak, hogy ezek a problémák léteznek, és ezek a jó dolgok.”

A város legszegényebb területeinek fejlesztését, valamint a célok elérését évente végzett lakossági felmérések alapján mérik. A lakosokat arról kérdezik, hogy mit gondolnak a terület biztonságáról és tisztaságáról. Kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a lakhatás biztonságának növelése, a megfigyelő kamerák számának növelése és a rendőri jelenlét fokozása, mint bűnmegelőzési intézkedés a város olyan területein, mint Hjallbo és Biskopsgården. Ezek az északi városrészek magas bűnözési és munkanélküliségi rátával küzdenek, valamint jelentős bevándorló népességgel rendelkeznek. A Framtiden közszolgáltató, amely végső soron Gothenburg városának tulajdonában áll, kiemelten kezeli a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatás-fejlesztés vezetője szerint „ezekben a sebezhető területekben mi a lakások többségét birtokoljuk. Szinte mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezeken a területeken.”

Faduma Awil, egy szociális munkás, aki jelenleg karrier-tanácsadást végez egy munkaügyi központban Gothenburgban, aggasztónak tartja, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a fiatalok számára a város hátrányos helyzetű területein, és növelheti a faji profilalkotás mértékét. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd negyedben egyet sem? Hogyan fognak érezni, amikor folyamatosan rendőrök figyelik őket?” – kérdezi. Awil úgy véli, hogy a lakossági felmérések nem hatékonyak vagy pontosak, és hogy a város aránytalanul sok erőforrást fordít környezeti céljaira, a hátrányos helyzetű területek fejlesztésének rovására.

A fenntarthatósági kölcsön tárgyalása egy szigorú, összetett folyamat, amely Gothenburg városának egy évet vett igénybe, és legalább hat jelentős északi bankot érintett. A Bloomberg pénzügyi hírszolgáltató adatai szerint a globálisan kibocsátott SLL-k száma 2023-ban 56%-kal csökkent. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondja, hogy a bank elutasította a potenciális SLL kölcsönfelvevőket, mert a javasolt céljaik nem voltak elég ambiciózusak. Ugyanakkor hozzátette, hogy az SLL-k kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik őket. „Sajnálatos, ha egy vállalat sok erőforrást fektet egy SLL tervezésébe, és végül csak negatív visszhangot kap” – mondja.

Gothenburgban a város jelenlegi környezeti és szociális céljai 2030-ig terjednek, és Block szerint a részletes éves SLL-jelentések bemutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, hogy milyen különbséget jelentene a pénzük. „A bankok szeretnek pénzt adni fenntartható városoknak, ezért az SLL-jelentéseinkben megjelenő előrehaladást úgy csomagoljuk, hogy vonzóbbá tegyük a várost a befektetők számára.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c5yx1rl8dk2o