
Szakértők vitatják a dire wolf újjáélesztésének állítását
A Time Magazine legújabb számának címlapján egy gyönyörű, hófehér farkas látható, amely mellett a címben a hír arról szól, hogy a régi farkas, a dire wolf visszatér. Ez a faj, amely már kihalt, valószínűleg legismertebb a Trónok harca című sorozatban betöltött fiktív szerepe miatt, azonban több mint 10,000 évvel ezelőtt valóban létezett, amikor az amerikai kontinensen vándorolt. A hírek mögött a Colossal Biosciences nevű cég áll, amely bejelentette, hogy „ügyes genetikai mérnöki munka és ősi DNS” felhasználásával három dire wolf kölyköt tenyésztett, ezzel pedig megkísérelte a faj „visszaállítását”.
Bár a fiatal farkasok – Romulus, Remus és Khaleesi – lenyűgöző technológiai áttörést jelentenek, független szakértők szerint valójában nem igazi dire wolves. Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmondta, hogy ezek az állatok „genetikailag módosított szürke farkasok”. A Colossal eddig is népszerűsítette erőfeszítéseit, hogy hasonló, élvonalbeli genetikai technikák segítségével más kihalt állatokat, például a gyapjas mamutot és a tasmán tigrist is visszahozzák.
Szakértők azonban fontos biológiai különbségekre hívták fel a figyelmet a Time címlapján látható farkas és az utolsó jégkorszakban vándorló dire wolf között. Nic Rawlence paleogenetikus, aki szintén az Otago Egyetem munkatársa, kifejtette, hogy az ősi dire wolf DNS, amelyet fosszíliákból nyertek ki, túlságosan degradált és sérült ahhoz, hogy biológiailag másolni vagy klónozni lehessen. „Az ősi DNS olyan, mintha friss DNS-t tennénk egy 260 fokos sütőbe egy éjszakára,” mondta Dr. Rawlence a BBC Newsnak. „A végeredmény töredezett lesz – mint a szilánkok és a por. Újra lehet építeni, de ahhoz nem elég jó.”
Ehelyett a de-extinkciós csapat új szintetikus biológiai technológiát alkalmazott – az ősi DNS-t felhasználva azonosították azokat a kulcsfontosságú szegmenseket, amelyeket be tudtak illeszteni egy élő állat, jelen esetben egy szürke farkas biológiai tervrajzába. „Tehát amit a Colossal létrehozott, az egy szürke farkas, de vannak dire wolfra hasonlító jellemzői, mint például egy nagyobb koponya és a fehér szőr,” mondta Dr. Rawlence. „Ez egy hibrid.” Beth Shapiro, a Colossal Biosciences biológusa elmondta, hogy ez a teljesítmény valóban a de-extinkciót jelenti, amelyet úgy írt le, mint olyan állatok újbóli megalkotását, amelyek azonos jellemzőkkel rendelkeznek.
„Sürgős szürke farkas a legközelebbi élő rokona a dire wolfnak – genetikailag nagyon hasonlítanak egymásra – ezért olyan DNS szekvenciákat céloztunk meg, amelyek a dire wolf jellemzőihez vezetnek, majd szerkesztettük a szürke farkas sejtjeit… aztán klónoztuk ezeket a sejteket, és létrehoztuk a dire wolfeinket.” Dr. Rawlence azonban hangsúlyozta, hogy a dire wolves a szürke farkasoktól 2,5 és 6 millió év között váltak el. „Teljesen más nemzetségbe tartoznak, mint a szürke farkasok,” mondta. „A Colossal összehasonlította a dire wolf és a szürke farkas genomját, és körülbelül 19,000 gén közül 20 változást azonosítottak 14 génben, ami dire wolfot eredményezett.”
A szerkesztett embriókat házi kutyák béranyákba ültették be. A Time cikkében szereplő információk szerint mindhárom farkas tervezett császármetszéssel született, hogy minimalizálják a komplikációk kockázatát. A Colossal, amelyet januárban 10 milliárd dollárra értékeltek, a farkasokat egy 2000 hektáros privát létesítményben tartja az Egyesült Államok északi részén, egy titkos helyszínen. A kölykök valóban megfelelnek sok ember elképzelésének a dire wolfról, és a történet világszerte figyelmet keltett. De miért fontos ez a tudományos megkülönböztetés? „Mert a kihalás örökre szól,” mondta Dr. Rawlence a BBC Newsnak. „Ha nincs kihalás, hogyan tanulhatunk a hibáinkból? Azt üzeni ez, hogy tönkretehetjük a környezetet, és az állatok kihalhatnak, de mi visszahozhatjuk őket?” A gondozók jobbnak remélik a szülők számára, akik tavaly egy kölyköt veszítettek el. A vidrát körülbelül 400 éve vadászták ki Angliából, míg az Amur leopárdok fokozatosan bemutatkoznak egymásnak. Ahogy sokan a hosszú hétvégére vidékre indulnak, itt van néhány ajánlás, hogy hová érdemes menni. A gyapjas tamarinok a világ legritkább főemlőseinek egyike, a vadonban kevesebb mint 2000 példány él.

