Trump ásványi nyersanyagainak megállapodása váratlan következményekkel jár
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba jelentős csapást jelenthet a globális klímavédelmi intézkedésekre. Ezt Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímafőnöke nyilatkozta azután, hogy Trumpot megválasztották. Az elnöksége alatt Trump visszavonta az Egyesült Államokat a Párizsi Klímaegyezményből, amelyet a legfontosabb globális klímavédelmi paktumnak tartanak. Továbbá, állítólag megakadályozta az amerikai tudósok részvételét nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit is. Trump nyíltan gúnyolta elődje zöld technológiák fejlesztési próbálkozásait, mondván, hogy azok „zöld új átverés”.
Mindezek ellenére Trump aktívan érdeklődött a kritikus ásványi anyagok iránt, különösen Ukrajna és Grönland, valamint Kanada vonatkozásában, amelyek mind gazdagok ezekben az anyagokban. A kritikus ásványok beszerzése kiemelt feladatává vált Trump adminisztrációjának, hiszen ezek az anyagok alapvetőek az űriparban és a védelemben, de ami talán még érdekesebb, hogy elengedhetetlenek a zöld technológiák előállításához is. Ez felveti a kérdést, hogy Trump érdeklődése a kritikus ásványok iránt segíthet-e a zöld technológiai szektor potenciáljának kiaknázásában az Egyesült Államokban.
Elon Musk, a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tudja, hogy a kritikus ásványok fontos szerepet játszanak a zöld átmenetben. A Tesla elektromos járműveihez például grafitra, lítiumra és nikkelre van szükség. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványainak listája, amely jellemzően ritkaföldfémekből és más fémekből, például lítiumból áll. A kereslet 2023-ban 30%-kal nőtt, amit a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors fejlődése hajtott.
A lítium iránti kereslet várhatóan a következő két évtizedben drasztikusan nőni fog: az International Energy Agency becslése szerint 90%-át a lítium iránti keresletnek, 70%-át a kobalt iránti keresletnek, és 40%-át a ritkaföldfémek iránti keresletnek a tiszta energia és az elektromos járművek szektorai fogják képviselni. Musk korábban aggodalmát fejezte ki a lítium árának emelkedése miatt, és tweetelte, hogy a Tesla talán közvetlenül bányászni és finomítani fog, ha a költségek nem javulnak. Az Egyesült Államok gyenge pozíciója a ritkaföldfémek és kritikus ásványok terén egy decemberi jelentésben került előtérbe, amelyet az Egyesült Államok Kormányzati Választott Bizottsága készített. A jelentés figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványok és ritkaföldfémek ellátási láncaira vonatkozó politikáját, mivel a jelenlegi függőség a Kínai Népköztársaságtól komoly kockázatokat jelent.
Kína azzal a felismeréssel dominál a piacon, hogy a zöld technológia gazdasági lehetőségeket rejt magában, és ez a döntés már körülbelül tíz éve megszületett. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína nemcsak a megújuló energiaforrások fejlesztésére összpontosított, hanem az elektromos járművek piacát is dominálja. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árazási vezetője hangsúlyozta, hogy a kritikus ásványok geológiai szempontból korlátozottak, és nem garantálható, hogy minden országban gazdaságosan kitermelhető készletek állnak rendelkezésre.
Miközben Kína Afrikába és Dél-Amerikába fektetett be, hogy biztosítsa az ásványi anyagok ellátását, a feldolgozási szakaszban hatalmas dominanciával bír. Jennings-Gray figyelmeztetett arra, hogy ha egy termelő országban politikai zűrzavar vagy természeti katasztrófa történik, az azonnal hatással van az árakra. Kína a ritkaföldfémek globális termelésének 60%-át adja, de a feldolgozásában 90%-os részesedéssel bír. Az Egyesült Államok politikai megfontolásai között szerepel, hogy a feldolgozási szakasz, amely a legnagyobb haszonkulccsal működik, Kína számára jelentős jövedelmet biztosít.
Christopher Knittel, a Massachusetts Institute of Technology alkalmazott közgazdaságtan professzora szerint Trump aggodalma a hátrányos helyzetből fakad, és ez ösztönözheti a kritikus ásványok beszerzésére irányuló politikát. A kérdés azonban, hogy az Egyesült Államok nem késlekedett-e túlságosan ahhoz, hogy kihasználja a szektort. Trump lépései, amelyek a kritikus ásványok beszerzésére irányulnak, azt sugallják, hogy talán a felfelé irányuló folyamatok támogatására is figyelmet fordít. A Biden-adminisztráció az IRA révén támogatta a zöld technológiákat, de a kritikus ásványok beszerzésével kapcsolatos intézkedések terén nem volt elegendő előrelépés. A közeljövőben Trump potenciálisan egy „Kritikus Ásványok Végrehajtási Rendeletet” is bevezethet, amely felgyorsíthatja az amerikai bányászatot és a feldolgozóüzemek kiépítését.
A jövőbeni politikai lépések a kritikus ásványok beszerzése terén kihatással lehetnek az Egyesült Államok gazdasági helyzetére, és a befektetők, akik eddig bizakodóak voltak, most a bizonytalanság ellenére is aktívan keresik a lehetőségeket. Az IRA keretében nyújtott támogatások kulcsfontosságúak az ipar számára, amely a közeljövőben akár újabb zöld beruházásokat is vonzhat. Az Egyesült Államok szerepe a világklíma kérdéseiben azonban nem csupán gazdasági, hanem politikai szempontból is kulcsfontosságú, és a nemzetközi közösség figyelme egyre inkább a klímaváltozás elleni harcra összpontosít.
