Új felfedezések a Titanic utolsó óráiról
A Titanic, a történelem egyik legismertebb és legtragikusabb hajója, újra a figyelem középpontjába került egy részletes digitális felmérés révén, amely a hajó utolsó óráit vizsgálta. A kutatás során készült háromdimenziós replika nemcsak a katasztrófa körülményeit világította meg, hanem újfajta betekintést nyújtott a hajó süllyedésének drámájába is. A Titanic 1912 áprilisában ütközött egy jégheggyel, ami 1,500 ember életét követelte, és a legújabb elemzések szerint az események sokkal összetettebbek voltak, mint azt korábban gondolták.
A felmérés során a hajó roncsa, amely 3,800 méter mélyen fekszik az Atlanti-óceán jéghideg vizeiben, több mint 700,000 képből készült, amelyeket víz alatti robotok készítettek. Ez a digitális iker, amelyet a BBC News 2023-ban mutatott be a világnak, lehetővé teszi, hogy a szakértők új fényben láthassák a Titanicot. A felmérés megmutatta, hogy a hajó orra szinte érintetlenül áll a tengerfenéken, míg a hajó vége egy gyűrött fémhalmazt alkot, amely a süllyedés közben keletkezett. A hajó kettétörése után a hátsó rész a tengerfenékre csapódott, ami jelentős károkat okozott.
A Titanic roncsa szinte olyan, mint egy bűnügyi helyszín, ahol a részletek kulcsfontosságúak a történtek megértéséhez. Parks Stephenson, a Titanic szakértője elmondta, hogy a felmérés új részleteket tárt fel, például egy ablaknyílást, amelyet valószínűleg a jéghegy tört össze, és amely összhangban van a túlélők beszámolóival, miszerint a jég bejutott egyes kabinokba a karambol során. A kutatók különös figyelmet fordítottak a hajó hatalmas kazánházára is, amely a hajó hátsó részén található, és amely fontos bizonyítékokat szolgáltatott arról, hogy az ott dolgozó mérnökök igyekeztek életben tartani a hajó világítását a végsőkig.
A kazánok állapota arra utal, hogy működtek a süllyedés pillanataiban, ami azt jelenti, hogy a mérnökök, élükön Joseph Bell-lel, folyamatosan tüzeltek a kazánokba, hogy biztosítsák a világítást, ezzel lehetőséget adva a legénységnek, hogy biztonságosan vízre bocsássák a mentőcsónakokat. Stephenson hangsúlyozta, hogy ezek az akciók sok életet megmentettek, és a nyitott gőzszelep, amely a hajó hátsó részén található, szimbolizálja ezt a hősies küzdelmet a káosz ellen.
Egy új számítógépes szimuláció is napvilágot látott, amely a Titanic süllyedésének folyamatát próbálta modellezni. A kutatók részletes struktúrált modellt építettek a hajó terveiből, és figyelembe vették annak sebességét, irányát és helyzetét is. A szimuláció megmutatta, hogy a Titanic jégheggyel való érintkezése során több, az A4-es papírlap méretének megfelelő lyuk keletkezett a hajótestén, amelyek összességében hat vízálló rekeszt érintettek. A Titanicot úgy tervezték, hogy akár négy rekesz is elárasztható legyen, azonban a jéghegy okozta kár szétszóródott, így a víz lassan, de biztosan elárasztotta az összes érintett rekeszt, ami végül a hajó süllyedéséhez vezetett.
A felmérés nemcsak a hajóroncs állapotát tárt fel, hanem új információkat is szolgáltatott a tragédia emberi vonatkozásairól. A hajó utasainak személyes tárgyai szétszóródva hevernek a tengerfenéken, ami még inkább érzékelteti a katasztrófa tragédiáját. A szakértők azt állítják, hogy a Titanic története még mindig sok titkot rejt, és az új technológiák révén évről évre új részletek kerülnek napvilágra. Mindez azt bizonyítja, hogy a Titanic nem csupán egy hajó, hanem egy élő történet, amely folyamatosan újra és újra elmeséli a múltját.
