Ausztrália magyarázatot kér Kína katonai növekedésére
Richard Marles, Ausztrália védelmi minisztere, nemrégiben arra szólította fel Kínát, hogy magyarázza el, miért van szüksége „ilyen rendkívüli katonai fejlesztésre”. Marles hangsúlyozta, hogy Pekingnek nagyobb átláthatóságot és biztonságot kell nyújtania, mivel ez a „fundamentális kérdés” a térség számára. A Fülöp-szigetek védelmi minisztere, Gilberto Teodoro Jr. szintén éles bírálatot fogalmazott meg Kínával szemben, mondván, hogy az ország „abszolút felelőtlen és meggondolatlan” lépéseket tesz a Dél-kínai-tengeren. A két miniszter külön-külön nyilatkozott az ázsiai védelmi csúcstalálkozón, amelyet Szingapúrban tartottak.
A Shangri-la párbeszédet, amelyet az International Institute for Strategic Studies nevű agytröszt szervezett, hagyományosan az Egyesült Államok és Kína dominálja, mivel a két ország hatalmi harcot folytat a térségben. Idén Kína alacsonyabb szintű delegációt küldött, és lemondta a beszédét, ami miatt a dialógus a kritika és a kérdések terepévé vált az Egyesült Államok és szövetségesei részéről. Marles azt állította, hogy „amit Kínától láttunk, az a legnagyobb katonai kapacitásnövekedés és hagyományos értelemben vett fejlesztés bármely ország részéről a második világháború óta”.
Nem csupán a katonai növekedés mérete aggasztja más országokat, hanem az is, hogy mindez stratégiai biztosíték nélkül történik. Marles kifejtette, hogy Kínának világos stratégiai szándékot kellene közölnie, és azt is, hogy miért van szüksége ilyen rendkívüli katonai fejlesztésre. Ausztráliát hozta példaként, hangsúlyozva, hogy Canberra nyilvánosságra hozza a nemzeti védelmi stratégiáját és a védelmi felülvizsgálatokat, így világosan kommuniálja, hogy védelmi fejlesztéseik Ausztrália és Ázsia biztonságát szolgálják. „Ezért teljes stratégiai világosságot és biztosítékot nyújtunk szomszédainknak, a térségnek és a világnak. Ezt szeretnénk látni Kínától is” – mondta Marles.
A védelmi miniszter választ adott egy kérdésre is, amely a februárban Ausztrália és Új-Zéland vizein végrehajtott kínai katonai gyakorlatot firtatta. Marles elismerte, hogy ez „zavart okozott, és úgy véljük, hogy ezt jobban is el lehetett volna végezni”, de végül megjegyezte, hogy „Kína a nemzetközi jog keretein belül cselekedett”. Hozzátette, hogy a nemzetközi jognak kellene irányadó elvnek lennie, amely köré a nemzetközi rendet építik.
A Fülöp-szigetek védelmi minisztere, Teodoro, a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Kína „abszolút felelőtlen és meggondolatlan” módon sajátítja el a Dél-kínai-tenger nagy részét, és ezt a világ nem tolerálhatja. A két ország között folyamatosan konfliktusok robbantak ki a területi igények miatt, és a Fülöp-szigetek többször is panaszt tett a kínai parti őrség agresszív és erőszakos taktikája miatt. Teodoro megerősítette, hogy a nemzetközi rend megőrzésére van szükség, és hangsúlyozta, hogy „az európai és amerikai vezetésre van szükség”.
A védelmi csúcstalálkozón az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth figyelmeztetett Kína „közelgő” fenyegetésére Tajvan irányában, és Pekinget hegemonikus hatalomnak nevezte a térségben. Kína hevesen reagált Hegseth kritikáira, mondván, hogy „a világ egyetlen országa sem érdemli meg, hogy hegemonikus hatalomként emlegessék, mint az Egyesült Államok, amely a legfőbb tényező a béke és a stabilitás aláásásában az ázsiai-csendes-óceáni térségben”.
A védelmi csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök is felszólalt, aki arra ösztönözte Európát, hogy legyen új szövetséges Ázsiában. Kína Macron szavait is bírálta, aki a Tajvan védelmét Ukrajna védelméhez hasonlította, mondván, hogy az összehasonlítás „elfogadhatatlan”, mivel „a Tajvan kérdése kizárólag Kína belügye”. Kína Tajvant önálló területnek tekinti, és nem zárja ki a kényszer használatát a végső „újraegyesítés” érdekében. Az események világosan jelzik, hogy a feszültségek Kína és a nyugati országok között egyre fokozódnak, ami aggodalomra ad okot a globális biztonsági helyzet szempontjából.
