Az idegen élet nyomában: mit jelent ez az emberiség számára
Az elmúlt évtizedekben a tudományos felfedezések nem csupán a tudásunkat bővítették, hanem mélyreható változásokat is hoztak a világképünkben. Az egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az űrszondák először küldtek vissza képeket a Földről, bemutatva bolygónk szépségét és törékeny voltát a hatalmas Univerzumban. Most pedig egy újabb fordulóponthoz érkeztünk, miután bejelentették, hogy a K2-18b nevű bolygón olyan gázokat találtak, amelyek a Földön egyszerű tengeri organizmusok által képződnek. Ez a felfedezés közelebb hozhat minket ahhoz a pillanathoz, amikor végre igazolni tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban.
Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének tudósa, aki a felfedezést vezető csapatot irányította, úgy véli, hogy ez az esemény alapvető kérdéseket vet fel, és talán a válaszaink küszöbén állunk. De ha valóban életet találunk egy másik világon, hogyan fog ez megváltoztatni minket mint fajt? Az emberi történelem során mindig is születtek mesék az égből érkező lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalú formációkat látnak a Mars felszínén, ami spekulációkat generált arról, hogy talán egy fejlett civilizáció lakik a legközelebbi bolygónkon. Ekkoriban a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet keltettek, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták.
Azonban az évek során a legújabb felfedezések nem a Marsról vagy a Vénuszról érkeztek, hanem egy olyan bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire található egy távoli csillag körül. A kihívás, amellyel a tudósok szembesülnek az idegen élet keresése során, az, hogy tudják, hol keressenek. A NASA figyelme korábban a Marsra összpontosított, de ez 1992-ben megváltozott, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sokan közülük gázóriások, mint például a Jupiter és a Szaturnusz. Vannak azonban olyan bolygók is, amelyek a „Goldilocks zónában” helyezkednek el, ahol a távolság éppen megfelelő ahhoz, hogy támogassa az életet.
Prof. Madhusudhan úgy véli, hogy galaxisunkban több ezer ilyen bolygó lehet. Az exobolygók felfedezésével párhuzamosan a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek az atmoszféráik kémiai összetételének elemzésére. A NASA James Webb Űrteleszkópja, amely a K2-18b bolygón felfedezett gázt észlelte, a legfejlettebb űrteleszkóp, amely valaha készült. Azonban a JWST-nek is vannak korlátai, nem tudja észlelni az olyan kicsi bolygókat, mint a Föld, vagy azokat, amelyek túl közel keringenek a saját csillagukhoz.
Éppen ezért a NASA tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) létrehozását, amely a 2030-as években indul majd. Az ESA Extremely Large Telescope (ELT) nevű projektje, amely szintén a következő évtizedben indul, szintén fontos lépés lesz a bolygókkal kapcsolatos kutatásokban. Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt össze ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítsa a biosignatúrák létezését a K2-18b körül. Azonban még ha ezt el is éri, nem várható tömeges ünneplés az idegen élet felfedezése miatt, mert a tudományos vita folytatódni fog arról, hogy a biosignatúrák nem élő, hanem nem élő folyamatok eredményei lehetnek.
A tudósok számára egy másik izgalmas lehetőség, hogy az élet nyomait a saját naprendszerünkben találják meg. Az ESA ExoMars roverje, amely 2028-ban indul, a Mars felszíne alá fúr, hogy jeleket keressen a múltbeli és esetleg jelenlegi életre. Kínának is van hasonló terve, a Tianwen-3 küldetés célja, hogy mintákat gyűjtsön és visszahozza azokat a Földre. A NASA és az ESA űrszondái az Jupiterről származó jégbolygókhoz is úton vannak, hogy felfedezzék az esetleges vízforrásokat.
A tudományos közösségben egyre nagyobb a konszenzus abban, hogy a jövő felfedezései újabb lépéseket hoznak majd az élet megértésében, legyen szó akár egyszerű, akár összetett életformákról. Prof. Madhusudhan hangsúlyozza, hogy ha valóban megtaláljuk az élet nyomait, az alapvetően megváltoztatja az emberi pszichét, mert egy új perspektívát ad a helyünkről az Univerzumban. „Amikor az égre nézünk, nem csupán fizikai objektumokat látunk, hanem egy élő eget is. Ez hatalmas társadalmi változásokhoz vezethet, és közelebb hozhat minket egymáshoz” – mondja. Az idegen élet felfedezése tehát nem csupán tudományos szempontból izgalmas, hanem mélyen hatással lehet az emberi kultúrára is.
