Aszteroida, amely az élet alapjait rejti, állítják a tudósok
A Bennu nevű aszteroidáról származó, szemcsés porban felfedezték az élet kémiai építőelemeit – állítja egy új kutatás. A NASA által egy űrszondával begyűjtött minta gazdag ásványi anyagokban és több ezer szerves vegyületben bővelkedik. Ezek között találhatóak az aminosavak, amelyek a fehérjék felépítéséhez szükséges molekulák, valamint a nukleobázisok, amelyek a DNS alapvető összetevői. Ez a felfedezés nem jelenti azt, hogy valaha is élet létezett volna Bennun, de megerősíti azt az elméletet, miszerint az aszteroidák eljuttatták ezeket az élethez szükséges összetevőket a Földre, amikor több milliárd évvel ezelőtt becsapódtak bolygónkra. A tudósok úgy vélik, hogy ezek azonos vegyületek más világokra is eljuthattak a Naprendszerünkben.
Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kozmikus mineralógusa elmondta: „Amit ebből tanultunk, az lenyűgöző. Ez információkkal szolgál a saját eredeteinkről, és lehetővé teszi, hogy válaszoljunk az élet kezdetével kapcsolatos nagy kérdésekre. Ki ne szeretné tudni, hogyan indult el az élet?” Az eredményeket két tudományos folyóiratban, a Nature és a Nature Astronomy lapokban publikálták.
A Bennu begyűjtése a NASA eddigi legmerészebb küldetései közé tartozik. Az Osiris Rex nevű űrszonda egy robotkart bontott ki, hogy mintát vegyen a 500 méter átmérőjű aszteroidából, majd a mintát egy kapszulába csomagolta, és 2023-ban visszahozta a Földre. Körülbelül 120 gramm fekete port gyűjtöttek össze, amelyet a világ tudósai között osztottak szét. Bár ez elsőre nem tűnik sok anyagnak, valójában igazi kincseknek bizonyult. „Minden egyes szemcse új információkat ad Bennuról” – mondta Russell professzor, aki hosszú ideje tanulmányozza a kis részecskéket. Az Egyesült Királyságba körülbelül egy teáskanálnyi aszteroidát küldtek el a tudósoknak.
Az új kutatás kimutatta, hogy ez az űrszikla tele van nitrogénben és szénben gazdag vegyületekkel. Ezek között megtalálható a 20 aminosav közül 14, amelyet az élet a Földön a fehérjék felépítéséhez használ, valamint a DNS-t alkotó négy gyűrű alakú molekula: adenint, guanint, citozint és timint. A kutatás során számos ásványi anyagot és sót is felfedeztek, ami arra utal, hogy a víz valaha jelen lehetett az aszteroidán. Az ammónia, amely fontos szerepet játszik a biokémiai reakciókban, szintén felfedezésre került a mintában. Néhány ezek közül a vegyületek közül már korábban is észleltek földre zuhant űrsziklákban, de másokat eddig még nem sikerült detektálni.
„Egyszerűen hihetetlen, mennyire gazdag. Tele van olyan ásványi anyagokkal, amelyeket korábban meteorítokban még nem láttunk, és a kombinációik is újdonságnak számítanak. Nagyon izgalmas volt tanulmányozni” – tette hozzá Russell professzor. A legújabb kutatás hozzájárul a növekvő bizonyítékokhoz, amelyek azt sugallják, hogy az aszteroidák vizet és szerves anyagokat juttattak a Földre. Ashley King doktornő, a Természettudományi Múzeum kutatója elmagyarázta: „A korai Naprendszer valóban zűrzavaros volt, és milliónyi aszteroida, mint például Bennu, repkedett.” Az elképzelés az, hogy ezek bombázták a fiatal Földet, megtermékenyítve bolygónkat az olyan összetevőkkel, amelyek lehetővé tették az óceánok létrejöttét és az élet kialakulását.
„A Föld nem az egyetlen olyan világ, amelyet űrsziklák értek el, hiszen más bolygók is ütköztek az aszteroidákkal. A Föld egyedi, mert eddig itt találtunk életet, de tudjuk, hogy az aszteroidák a Naprendszer egész területén szállították ezeket az alapanyagokat, a szén és a víz formájában” – mondta King doktornő. „Az egyik legfontosabb kérdés, amire most próbálunk választ találni, az az, hogy ha a megfelelő körülmények adottak, miért van élet a Földön, és vajon találhatunk-e életet máshol a Naprendszerben?” Ez egy kulcsfontosságú kérdés, amelyre a tudósok folyamatosan keresni fogják a választ. A Bennuból hozott porral még évtizedekig fognak foglalkozni, és a kozmikus szomszédságunk még felfedezésre váró részeivel is.
